Az eper telepítésére a legjobb idő az augusztus, bár még szeptemberben is megejthetjük. Fiatal, erős növényeket válasszunk. Az indákról az első két egyedet ültessük csak inkább el. Ha egy két öregebb tövet is átültetünk a frissen trágyázott földbe, akkor már a következő nyáron lesz termés az epresünkben, ellenkező esetben a következő évben fordul termőre, s a második évben lesz a csúcsán. Az eper 3 évig maradjon egy helyen, utána ültessük át.
Epret dézsába, virágládába is tehetünk, de akkor a fagytól külön kell óvnunk a gyökereket.
Októbernen dugjunk mellé, vagy közé őszi fokhagyma girizdeket!
Egészséges lesz tőle az eper, szebben fejlődik.
Naponta öntözzük eső- vagy kútvízzel!
Az epernél különösen fontos a sajá termés, met a vásárolt eper bizony azért bírja ki a szállítást, mert mindenféle vegyszerrel kezelik, hogy így legyen. A tetszetős termés érdekében csigaidegméreggel, gombaölőszerrel, s más vegyszerekkel is permetezik, s ezek szermaradványát őrzik a bogyók.
Október
Itt az ideje a különböző szabadgyökerű gyümölcsfák, bogyósok, szőlők telepítésének.
Megfelelő méretű ültetőgödröt ássunk. (Fáknál 1x1x1 métereset, cserjéknél 60x60x60 centimétereset) .
Aljára trágya kerüljön, rá egy kis föld, állítsuk az oltványt bele (!oltás helye a talajszint fölé essen!), de előtte öntözzük be eső- vagy kútvízzel. Beiszapolva telepítésünk sikere szinte biztos. Végül a többi föld is kerüljön rá.
Ügyeljünk, hogy a különböző talajrétegeket ne keverjük össze (altalaj, feltalaj).
Nemcsak az esetleges szermaradványoktól óvhatjuk meg családunkat, de élménnyel gazdagítjuk gyermekünket. Maga tapasztalhatja meg a szedés örömét, biztosan a legfrissebben kerül a pocakjába, felismeri az egész növény, s nemcsak a termést látja. Közelebb kerül a természethez, mégha csupán kiskertünk van csak.
Ősszel nemcsak a telepítésnek van itt az ideje, de a kertásásnak, nagyobb terület esetén a szántásnak is. Előtte a gyomokat, főleg ha magba is mentek, távolítsuk el, lehetőleg égessük el, mert ezzel a magok és a beteg részek is elégnek. Fertőtlenítjük és visszajuttatva a talajba, pótoljuk annak ásványianyag tartalmát. Ha trágyázunk, akkor azt is ásás előtt kell megtennünk. ...
Termőképesség javítható, fokozható, s a talajerőt pótolni szükséges is, a rendszeres művelés velejárója. Lehetőleg kerüljük a műtrágya használatát, mert az a szerves talajerő pótlással szemben szervetlen, s csupán néhány elem pótlására szorítkozik.
Melyek a szerves talajerőpótlók?
Állati eredetű trágya. Ilyen az istállótrágya ( marha, ló ) , baromfi trágya ( nagyon erős, kismennyiséget adagoljunk - tyúk ) . Növényi eredetű a komposzt és a fahamu.
Sőt van, mikor a termeszteni kívánt növény speciális igényeihez célszerű a talajerőpótlást igazítani.
Mire gondolok?
Például a krumpli és a répafélék igénylik a több káliumot. Ezt régen egyszerűen pótolták, de ma sem okozhat különösebb gondot. Egyszerűen ásás elött fahamut szórtak ki ( jó a növényi részek elégetéséből szármaró hamu is, csak annak csekélyebb a kálium tartalma ) , vagy a talajelőkészítésnél keverték a földhöz. De a paprika kifejezetten szereti a trágyázott földet, míg a salátát már a gyengébb földbe ültessük, az ütemezett trágyázás megelőző időszakban. Vannak savanyúbb talajt kívánó növények, mint az áfonya, melyet tőzeggel szoktak elérni. Más növények kifejezetten sínylődnek savanyú talajon.
Október - November
Több olyan növény is van, amelyik kifejezetten alkalmas a ( késő ) őszi vetésre. Ezek a növények jól átvészelik a fagyos telet, sőt van amelyik kifejezetten igényli a fagyhatást, s tavaszi vetéssel nem is fejlődik ki, nem érik be. Köztudottan ilyenek az őszi gabonák, a tönköly, a búza, az árpa, a rozs, bár ezeket a kiskertbe ritkán vetnek.
Barátnőm tapasztalta, hogy amikor a téli saláta mellé vetett egy kis darabon tönkölybúzát, ami ki is kelt, ott a télisaláta még az ősszel olyan fejlődésnek indult, hogy kész fejeket szedhetett le. De azt tudnunk kell, hogy a saláta, ha túl fejlett, nehezebben vészeli át a telet, így ezt csak akkor tegyük, ha tényleg fogyasztani is kívánunk, még az évben utoljára belőle.
Itt már említésre is került még egy növény, amiből van őszi vetésű változat. Ahogy a salátát általában szokták, szabadföldbe vessünk belőle, mikor már elég nagyok, palántázzuk végleges helyére, ahol áttelelhet, s kora tavasszal fejlődésnek indulhat. Legjobb neki, ha a hó alatt vészelheti át a telet, de anélkül is át szokott telelni. ( Ősz elején vessük, s fejlődéséhez mérten ültessük át. )
Még jól áttelel a petrezselyem, amit ha elvetünk, ki is kel, majd a tavasz beköszöntével fejlődésnek indul.
Van egy borsó fajta is, amelyik szintén vethető ősszel, ez a debreceni világoszöld. Mire a többi borsó kikel, ez a fajta már virágzik, s hüvelyeket hoz. Ez azért is fontos, mert minél korábban terem, annál kevésbé támadják meg a kártevők. A késői vetésű, érésű esetlegesen másodvetett borsók ki vannak téve a kukacosodásnak, s más kártevőknek, betegségeknek.
Az őszi fokhagyma dugásának is ez az ideje. Általában szép nagy fejeket hoz, nyáron már felszedhető, de tél végére már veszít élvezeti értékéből.
Vöröshagymát is dughatunk, sőt, ha kifejlett hagymát benthagyjuk a földbe, tavasszal már korán kihajt, s ha tovább hagyjuk, magot is hoz.
Itt elmondható, hogy ezek a növények általában a legkorábban vethetők, dughatók az évben, jól bírják az esetleges visszahülést tavaszi fagyokat.
Tél - December - Január - Február
Gondoskodnunk kell a fagyérzékeny növényeink biztonságos áttelelésről. Takarni kell töveiket, összekötni, hogy a hó ne nyomja el őket, ne törje össze őket. De meg kell védenünk gyümölcsfáinkat a vadak rágásától is.
Január - Február
Ideje elterveznünk, hogy milyen növényeket szertnénk vetni, ültetni, mert időben be kell szerezni a magokat. A Február végén, márciusban vethetőeket és a palántázni szükségeseket feltétlenül, ha magunk kívánunk palántákat nevelni.
Február végén, ahogy az idő engedi már vethetünk petrezselymet és fagytűrő borsóffajtákat, mint a debreceni világoszöld, debreceni sötétzöld és a rajnai törpe. Nemcsak fagymentes napra van szükség a vetéshez, hanem a talajnak is megfelelőnek kell lennie.
A kerti veteményekre jellemző, hogy meghálálják, ha ősszel fel volt ásva ültetési helyük, s tavasszal vetés előtt felkapálva, meggereblyézve. Ehhez szükséges, hogy viszonylag száraz legyen a föld teteje. Van aki a magágyat közvetlenül vetés előtt készíti elő, de szakemberek szerint pár nappal előtte készítsük elő, mert azalatt kicsit roskad a föld.
Az oda kerülő növény igényeit messzemenőleg vegyük figyelembe. Melyik az, amelyik szereti a frissen trágyázott földet, melyik az, amelyiket ne trágyázást követő évben vessük.
Milyen gyökeret növeszt, milyen mélyen laza földet kíván. Ha gyökérzöldségről van szó, milyen mélyre nő. Más egy retek, ami inkább kinyomja magát a földből, ahogy a cékla is, s más egy sárgarépa, fehérrépa, pasztinák, amelyik méllyen fellazított talajban tud jól fejlődni.
Ne felejtsük azt se, hogy itt a Kárpát-medencében is sokféle termőtalaj található. Ezek közül, van ami bizonyos növények számára előnyősebb, más növények számára kevésbé és fordítva. Termőképesség javítható, fokozható, s a talajerőt pótolni szükséges is, a rendszeres művelés velejárója, de azt ősszel kell megtennünk, mert a tavaszi trágyázás, ásás nem olyan. A talajéletnek is meg van a maga ritmusa.
Március
A hideget jobban tűrő, sőt a nyári nagy meleget szenvedő, vagy csak hosszú tenyészidejű növényeket vetjük márciusban. Ezek a répafélék, a borsófélék, retkek, saláták. A tavaszi fokhagymát, vöröshagymát is ilyenkor kell eldugni, illetve a hagymamagot elvetni. Vannak egy éves hagymák is, melyek magról közvetlenül fogyasztható méretűre nőnek. Március vége felé vethetjük a krumplit is, csak a talajhőmérséklet tartósan érje el a 10 C fokot.
Egy fészekbe 1-2 vetőkrumpli kerüljön. Ha nincs vetőkrumplink, akkor az éppen otthon levő öregkrumpli is megfelel erre a célra, csak lássunk rajta csírakezdeményt. Vigyázzunk, túl hosszú csírával ne vessük el a krumplit!
Márciusban kell a palántázandó növényeket is vetni a nevelő helyükre, ami klasszikusan fólia sátor, de kismennyiségben edényekben, ládákban, speciális palántázókban is történhet. Ilyenek a paradicsomok, paprikák, káposztafélék ( tavaszi, nyári fajták ) , zeller. Lehet az uborkát, tökféléket, dinnyeféléket is fészeknyi magmennyiséggel poharakban előnevelni, ami általában 4 - 5 magot jelent, de kicsit később vessük, mint a paprikaféléket.
Márciusban van az ideje, még rügypattanás előtt a fák, bokrok, szőlők metszésének, tavaszi lemosó permetezésének ( vannak bio szerek is ) . Minden fát fajtájának megfelelően, s korához igazodva gondozzunk!
Április
Melegszik az idő. A 2009-es évben különösen meleg van, de máskor is arra figyeljünk, hogy mennyire melegszik az idő és a talaj is felmelegedett-e már. A Krumpli a 10 fok feletti talajhőmőrsékletet igényli, általában a hónap közepéig még vethető.
A babfélék, tökfélék melegebbet kívánnak, ezeket a hónap közepétől, végétől május elejéig vethetjük. Először az uborkát, tökféléket. Az uborkát vethetjük fészekben ( 4-5 mag ) és sorban is. Van aki a talajon futtatja, van aki felfuttatja. Lehet készen uborkahálót is kapni, de drótkerítés is megteszi, vagy készíthető neki karókkal és kötözőzsineggel kapaszkodó, vagy csak vasbetonháló felállítva. Mindenképp erősítsük meg a támaszt, mert a növekvő uborka lombozatát és terméseit is el kell bírnia. Minden tökféle és az uborka is szereti a friss trágyát, fészkébe téve ( kis földre tegyük a magot, alatta legyen a trágya ) különösen meghálálja, ahogy az öntözést is.
Nekem fólia sátram van, ahol a palántákat nevelem, hagyományosan trágyára felépített földrétegen nevelve, így nemcsak a nap melegíti a levegőjét, hanem az érő trágya is fűti a magokat, itt mindig kel ki tökmag, akkor is ha nem szándékosan ültetem, valahogy oda került ( dolgoznak a manók :-) ) Látványos a növekedése és a fejlődése is ilyen körülmények között, többszörös a tök termésének mérete is a sima földbe vetetthez képest.
Ha tényleg tudunk istálló trágyát szerezni és azt tenni a fészekbe ( egy kis gödörke ) , akkor különösen öntezzünk, mert kiéghet a növény a túl "erős" földben. Ez minden esetben igaz, ha valamilyen módszerrel talajerőt pótlunk, akkor fokozni kell a folyadék mennyiséget, ha nem esik elég, akkor öntözni kell.
Tökfélékből gondoljuk a sütő tökökre is. Sokféle van. Ha tudunk néniktől jóféle sárgahúsú kalapos tök magot
szerezni, vagy sonkatökmagot, vagy másformájú sütőtököt, akkor vessük azt. A sonkatök méretileg nagyon megfelel a kisebb igényeknek és nagyon finomak is. A nagydobosi tök érzékenyebb a beérésre, dércsípésre, akkor lesz jó.
Főző tökökből sima fehérhéjut is választhatunk, vagy cukkínit, de ottvannak a rántani való fajták és a patiszon is. Én kedvelem a laskatököket, mert hűvös helyen elállnak februárig biztosan, de még utána is szokott lenni 1-1 kitartó példány, amelyik, még tovább is fogyasztható, így nem kell fagyasztóba tenni ezeket.
A főznivalókból 1 bokor is elég, esetleg 1 főznivaló és 1 cukkíni, de ha családdal számolunk akkor is elég 3 esetleg 5 bokorra való. Elég nagy helyet foglalnak.
A sütő tökök viszont extra nagy helyet igényelnek, szeretnek a trágyadomb, szélén , vagy a komposzt tetején kikelni, óriási a tápanyag és víz igényük, viszont nagyon meghálálják. A sonkatök még kevésbé, de a nagydobosi különösen nagy indát fejleszt, 10 méteresnél is hosszabbat. A tökökre jellemző, hogy az indájuk is begyökeresedik, így az égész felületet öntözhetjük. Sonkatökből, ha van helyünk, akár 5-10 bokrot is ültessünk. Én tökféléket szoktam a borsó szélébe vetni, s mikor azt kiszedem futhat arra a területre a tök. Tökmagot foghatunk a piacon vett érett tökökből is, nem kényes.
Április vége felé vessük a zöldbabot ( bokorbab ) , ami lehet sárgahüvelyű, vagy zöldhüvelyű fajta. Olyat válasszunk, ami kevésbé hajlamos a szálkásodásra. A zöldhüvelyűekre ez jellemző, illetve magasabb az értékes összetevőinek aránya, a sárgahüvelyű fajtákhoz képest. Ügyeljünk, hogy mindig zsengén szedjük, akkor a legfinomabbak, a sárgánál könnyebb észrevenni, mert, amikor már az egész hüvely szép sárgás, már jó is, a zöldnél inkább az árnyalata változik meg a zöld színnek.
Vethetünk szárazbabot is, akár futót, akár bokorbabot, fehéret, vagy tarkát. Vannak különösen kifejtésre való nagyszemű fajták. A babfélék különösen meghálálják a kapálást!
Áprilisban a márciusban vetett, s már szépen kikelt növényeket ideje megkapálni, gazmentesíteni. Ha ezt megtesszük, erőre kapnak, mert később már nehezebb lenne a gyommentesítés a nagyobb növényzet mellett. Akkor már könnyen megsérthetjük a haszonnövényeket. A hónap elején ne felejtsük el még virágzás előtt megkapálni az epret sem, s megkötözni, megkapálni a bogyósokat, amit az ősszel, vagy korábban telepítettünk ( málna, szeder, ribizli, egres, áfonya ) . Ha van teleltetett citrus fánk, már azt is kitehetjük ekkorra. Sose a napra tegyük, legyen mindig szűrt napfénye, inkább reggel kapjon direktet, utána egy nagyobb fa árnyékot adjon neki, s ne feledjük, hogy vízigényesek, de a pangó vizet nem szeretik, így ne álljon vízben. Kicsit savas földet szereti, így vagy citrusföldbe ültessük, vagy keverjünk földjébe egy kis tőzeget.
Vigyázzunk virágzó fáinkra, mert kisgyermekeink azokat is szívesen leszedik, s akkor várhatjuk a termést!
Az őszi káposztaféléket ilyenkor már vethetjük szabadföldbe is. Mindig olvassuk el, hogy milyen magról van szó, s mit igényel, mikor vessük.
Van egy répaféle, amelyiket nem kell korán vetni, elég áprilisban is, ez a cékla. Vessük nyugodtan sűrűbben, s egyelni sem kell igazán ( elég nagy a magja, így azért olyan nagyon sűrűn elég nehéz vetni ) , mert kifelé nő a földből, kinyomja magát, s az a jobb, ha nem túl óriásira nőnek. Jobban eltarthatóak a közepes méretűek. A földből kinövő része még édesenn, mint, a benmaradó része a répának.
Áprilisban vetik a kukoricát is, bár konyhakertekbe csak egy pár sor szokott megférni, lehet csemegét, vagy pattogatni valót. Fészkekbe vetjük, 8 cm-re a földbe, egy fészekbe 2-3 magot téve. Megtehetjük, hogy előre kicsíráztatjuk őket, s úgy vetjük el. Ekkor csak 2-őt tegyünk a fészekbe. Úgy számoljunk, hogy 1 száron 2-3 cső kukorica lesz. Ez alapján szorozzuk ki, hogy mennyit szeretnénk, s hogy ehhez mennyit kell vetni. Piacon vett pattogatós kukoricát használhatjuk magnak is, de a csemegék mindig hibridek. Ha van lehetőségünk takarmánykukorica magot kapni, az is jó főzni, csak nem olyan édes. Általában azok is hibridek. Ha nem az, akkor sokkal kisebbek, mint a nagyok. Kapás növény, s meghálálja, ha érésig legalább 3-szor megkapáljuk. Vethető közé nyári saláta ( nem magzik olyan hamar fel a saláta az árnyéktól ) , futtathatunk rá babot, vagy vethetünk közé tököt.
Május
Májusi eső aranyat ér! Igen minden kikelt már szinte, még az áprilisban vetett magok is, s csak várják a növesztő esőt. A gazok ellenállóbak, még szárazság idején is nőnek, így ezeket kapáljuk ki a haszonnövények közvetlen közeléből. Ne hagyjuk, hogy cserepesre száradjon a föld, kapáljunk! Ükapám szerint egy kapálás felér egy esővel. Ha öntözünk, különösen kell kapálni, ugyanis a teteje cserepesre szárad a melegben, s mikor jön az eső, lefolyik a tetején a víz, míg a laza, kapált föld egyből a gyökerekhez vezeti a vizet.
Hamarosan a palánták is kikerülhetnek a szabadföldbe. Tartósan 18 fok feletti hőmérsékletet igényelnek.
A Kárpát-medence déli részén már májusban ültessük ki a palántákat, ha elég erősek, bár ha magunk neveltük, s nem lettek olyan szépek, akkor is, mert jó időben, majd megnő, megerősödik odakint. Ha magunk vetetük a palántákat, mindig lesznek szépek és kevésbé szépek, de az ültetési szezon végéig tartsuk meg azokat is, melyeknek elsőre nem találtunk helyet. Ennek akkor látjuk főleg hasznát, ha valami miatt az első kiültetettek közül több kiesik. Ennek oka lehet, hogy valami elrágta, pl. a hangyák, kitúrta a vakond, de más kártevő is meglepheti a még fiatal palántát, ami a végét okozza, de lehet jégkárunk is, ami az idén különösen sok területen okozott jelentős károkat.
Egyébként is jellemző például, hogy akár a hangyák, de a tetvek is a gyengébbeket támadják meg először, sőt ha jól megfigyeljük azt is tapasztalhatjuk, hogy számos növény tetveit pont a hangyák viszik oda, hisz télen kolóniákban élnek együtt. Magam láttam, amikor a kis almafánkon a fölvitt tetveket a hangyák védték a katicabogaraktól, szabályosan többen támadták a kis bogarat.
De a hirtelen nagy meleg is okozhatja, hogy kiültetett palántáink közül nem mindegyikből/ről lesz betakarítható termés.
Ahogy a túl meleget, úgy a hirtelen lehülést is megérzik növényeink, s ez immunrendszerüket is próbára teszik. Ha gyengül. fogékonyabbak a betegségekre, kártevők is jobban meglepik, így itt is igaz, hogy a legjobb védelem, a megelőzés. A csalánleves permetezés immunerősítő hatású, de például a paradicsom palánta kiültetésekor pont e célból szoktak 1:2 arányú fölözött tejes permetezést végezni.
A melegben meghálálják növényeink az öntözést, de igyekezzünk csak alulró, s nem hideg, hanem inkább napon átlangyosított vizet használva, a reggeli, vagy délutáni órákban. Képzeljük csak el a saját felhevült testünket, amikor jön egy hidegzuhany. Ezt érezhetik a növények is. Ezzel gyengítjük immunrendszerüket, s védtelenebbé tehetjük őket. De csak akkor öntözzünk, ha rendszeresen tudunk, mert az eseti öntözgetésekkel csak ártunk. Ha nem tudjuk rendszeresen biztosítani eső hiányában a vizet, akkor jobb, ha csak a természetre bízzuk növényünket. Akkor is biztosan terem, csak legfeljebb kevesebbet. A hidegvizes öntözést, főleg felülről kifejezetten a paradicsom sinyli meg. Ha jön a szárrothadás, biztos megtámadja, s akkor nem kell paradicsomot ennünk. A legtöbb bolti vetőmag érzékeny erre a betegségre, de még a nálunk egymásra hagyományozott jugó óriás fajta is ( befőzésre kiváló ) . Eddig még csak a szintén egymásnak adott apró koktél paradicsomot láttam, ami gond nélkül átvészelte ezt a támadást.
A paprika a hirtelen lehüléseket nem szereti, szabályosan fázik olyankor, még a levele is úgy áll, ő a nagy meleget, a tápanyagban gazdag talajt, s a sok vizet szereti. Egyik évben, mikor apám kertészkedett otthon ( sokat hallott történet ) frissen lett ősszel trágyázva a föld, de nagyon sok lett, szinte csak marhatrágya volt az egész kert. Mindenki jósolgatta neki, hogy ebben a földben minden kiég. De úgymond szerencséje volt, mert nagyon csapadékos volt az a nyár, s egy-egy paprika több mint fél kilósra megnőtt, s maga a növény meg derékig ért az embernek. Ebből az is látszik, hogy igazán akkor szépek a növények, ha természetesen tápláltak, s az időjárás kegyes, nem kell öntözni.
A zöldbab szintén fázós növény, se a hideget, se a hidegvizes öntözést nem szereti.
Szintén palántaként ültessük ki a káposzta féléket, először a nyári fajtákat. Ezek a korai karalábé ( fehér, lila ) , korai káposzta ( fehér, lila ) , korai karfiol ( sose lesz olyan szép, mint az őszi fajták ) , nyári kelkáposzta. Ezekből már júniusban fogyaszhatunk is. Hajlamosak a tetvesedésre, ami ellen a káposztafélék vízlepergető hatású levele miatt, olajos konzisztenciájú permettel védekezzünk. A káposztalepke hernyóját kisebb kert esetén egyszerűen kézzel is eltávolíthatjuk. Ha alkalmazzuk a növénytársításokat, akkor a kártevőket becsaphatjuk, s ezáltal kevesebb lesz a kárunk, így a paradicsommal ültessük együtt őket, sőt a paradicsom leveléből nyert permettel is védekezhetünk.
A nyári salátákat is palántázhatjuk, de egyszerűen szabadföldbe is vethetjük, s amikor szükséges, egyszerűen ritkíthatjuk.
A zellert is palántáljuk, főleg ha szépen fejlett gumókat szeretnénk. Ekkor ügyeljünk, hogy gumós zeller fajtát és ne szárzellert vessünk.
Az őszi, késői káposzta féléket május végén, júniusban vessük el, neveljünk palántát, akár szabadföldben, s ha elég erősek ültessük végleges helyükre, de ha júniusban vetjük, akkor tehetjük ezt a végleges helyére is, csak akkor megfelelően távolra kerüljenek a magok, s számoljunk a ritkítással, ha sok mag kellne ki.
Minden vetésnél, ültetésnél igaz, hogy olyan sor és tőtávolságokkal számoljunk, hogy a kifejlett növény biztosan elférjen, s ne legyenek túl szorosan, mert a kevés levegő a növények között kedvez a betegségeknek. Megfelelő legyen a szellőzés és benapozottság lehetősége, de túl távol se legyenek, mert a talajt védjük, ha a rajta lévő növények megfelelően árnyékolják, s a növényeknek is jó, ha kevésbé szárad ki a föld.
S minden palántálásnál igaz, hogy a késő délutáni órában tegyük, mikor már lefelé megy a nap, hogy az éjszaka hűvösében erőre kaphassanak. Családunkban elterjedt palántálási mód, de szomszédnénik, ki a tsz időkben a kertészetben dolgozott is úgy tanulta, hogy kis gödröt kapálunk, úgy egy kapanyomnyit, azt jól beöntözzük, majd mikor megszikkadt ( egyszerre 1-2 sornyit is csináljunk meg egyszerre ) , akkor a palánták gyökerét beiszapoljuk, majd befedjük földel, kicsik a tövéhez is nyomkodjuk. Ilyenkor a palántázás végeztével minden tövet kicsit meglocsolhatunk. Főleg, ha melegebb van má, s nem esik, egy pár napig minden reggel és este öntözzük meg a palántákat.
Másik módszerhez, amit hallottam az kell, hogy minden tövet külön cserépbe ültessünk, s ekkor az ültető gödröcskébe előre nem öntünk vizet, hanem csak a palántázás végeztével locsoljuk be alaposan a kiültetett növényeket.
Egész nyáron ne hanyagoljuk el a kapálást, amivel a gyomokat ritkítjuk, időről-időre eltávolítjuk, s lazítjuk a talajt. Jól tükrözi ezt a kapás növények elnevezés is. A legkíméletesebb gyomírtó a kapa, s nekünk se kell külön tornázni, edzeni egészségmegőrzése érdekében. Minket is formában tart a kapálás, s garantáltan jó levegőn leszünk.
A gazok visszaeredésének csökkentése érdekében vagy minden gazt távolítsunk el a talajról, például vigyük a komposztálóba ( kivéve a tarack gyökerűeket ) , vagy inkább a reggeli órákban kapáljunk, de a napon is megtehetjük, de akkor vigyázzunk a túlzó tűző nappal ( nem kell félni annyira a naptól, de azért ne kapjunk napszúrást ) . Ha estefelé, késő délután kapálunk, s még esik is rá, akkor sok gaz visszaeredhet. Ne feledjük, a sok gaz elnyomhatja haszon növényeinket, mely így vagy nagyon keveset, vagy egyáltalán nem terem, s könnyebben megbetegszik. Mindenképp találjuk el, hogy mennyi gaz, az ami még elfér, s mi az , ami már sok, s törekedjünk a gazmentesítésre. Minél nagyobb a kertünk, annál nagyobb lesz a kihívás, de megéri a fáradság, az izzadság. Kapálás közben a kertben nehéz stresszelni, még nyugtatónak is jó. S egy ilyen nagyobb kapálás után alszunk majd, mint egy kisbaba.
Folytatjuk!