Húsvéti és böjti hagyományok



A legtöbb vallás ismeri a böjtöt, ilyenkor a lélek és a szellem is megtisztul a testtel együtt. Gondoljuk csak végig, mennyiféle méreg lehet a szervezetünkben és a környezetünkben! Bizonyos anyagok rövid ideig terhelik testünket, ezeket a szervezet hamar kiválasztja. Vannak viszont olyan mérgek, amelyek a szövetekben és a sejtekben elraktározódhatnak. A májban a zsírban oldódó mérgek, a kloroform és a gyógyszerrészecskék rakódnak le. A vízben oldódó tartósítószerek, glikol és az orvosságmaradványok a vesében tárolódnak. A fémek, amelyeket táplálékkal veszünk magunkhoz pld. a réz, ólom a gyomorban és a bélben rakódnak le a fluoriddal és a klórral, hogy csak néhányat említsünk meg. Mérgektől fuldokló szerveink, sejtjeink nem tudják maradék nélkül ellátni feladataikat, számtalan probléma forrásai lehetnek.

A húsvét előtti böjt az első időben rendkívül szigorú volt: tartózkodtak a zsíros és a húsos ételektől, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek.Sokáig tejet és tojásos ételeket sem fogyasztottak, napjában csak egyszer étkeztek.  Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, tésztaételek, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök.

Hazánkban szokás volt, hogy a zsíros edényeket hamvazó szerdán elmosták és csak húsvétkor vették elő őket. A böjti fegyelem - elsősorban a nyugati egyházakban - idővel enyhült, a hústilalom csak a pénteki napokra és nagyszombatra vonatkozott, a napi egyszeri étkezés helyébe az egyszeri jóllakás lépett. Nagyböjtben nem illendő esküvőt, hangos mulatságot rendezni, általában csöndesebb az élet a templomon kívül is. Fontos, hogy ezt az időszakot mindenki a lelke munkálására használja.


Milyen hosszú is a nagyböjti időszak?
 
A Húsvétot megelőzi egy negyven napos bűnbánati időszak, a Nagyböjt. Ennek latin neve (Quadragesima) magyarul negyvenet jelent. Ez egyrészt a böjti időszak hosszát jelzi, másrészt szent szám, A Bibliában gyakori a negyvenes szám. A vízözönt megelőzően negyven napig ömlött az eső a földre. A választott nép negyven évig élt a pusztában. Mózes negyven napig tartózkodott a Sinai hegyen. Illés negyven napig vándorolt a Hórebig. Jónás nagyven napos böjtöt hirdetett Ninivében. Nyilvános működésének kezdetén Jézus is negyven napig böjtölt. Föltámadása után negyven napig tartózkodik a földön.  
De ha összeszámoljuk a napokat, meglepve tapasztaljuk, hogy valamiért ez a negyven nap negyvenhat! Az okot a régmúltban kell keresnünk. Már az őskeresztény egyházban böjtöt rendeltek "az Úr halálától feltámadásáig" tartó időre, általában két napra. E két nap azonban teljes böjt volt, tehát semmit sem volt szabad enni. Az ezt megelőző négy napra pedig kenyéren, són és vízen való böjtölést írtak elő. A 325-ös níceai zsinat már hat hétben (42 nap) szabta meg a Nagyböjtöt, de mivel vasárnap nem böjtöltek, ez csak 36 napot jelentett. A VII. században hozták előre a Nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdára, hogy meglegyen a negyven nap böjt, azóta is negyvenhat napos a böjti időszak. A keleti egyházban nyolc hetes a Nagyböjt, ugyanis ott régen szombaton sem böjtöltek, így ez is meghosszabbította.


Nagyböjti szokások


A böjti ételek kendermag- vagy napraforgóolajon, esetlen vajon készültek. A böjti étrend levesből, főzelékből, kásából, vagy tésztából és különféle böjti csemegéből állt. Legismertebb böjti levesek voltak a savanyó levesek (krumpli, bab), a kukoricagombóca leves és a csipetke leves. A kásafélék közül a kukoricakása és a krumplisterc volt a leggyakoribb. A tésztafélék közül a csikmák (mákos tészta) volt a legkedveltebb böjti étel. Böjti ételkülönlegességnek számított a csíráztatott rozsból és búzából készült kőttís (Besenyő, Udvard), költís (Érsekújvár) vagy biracs (Kőhídgyarmat) és a kukoricalisztből sütött görhöny. Kedvelt böjti csemege volt a főtt morzsolt kukorica, a sült „úri tök”, az olajsütés során nyert „szakk” (préselt kendermagpogácsa) és az olajos „savanyókáposzta”.

A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételeit ismerjük. Lássunk néhány példát a böjti étrendre.

Az őrségi reformátusok nagypéntek reggelén forralt tejet fogyasztottak kenyérrel. Az ebéd sokféle lehetett: babgánica, főtt aszalt szilva és alma az édes főzőlével együtt, vagy aszaltszilva-leves, tejfölös bab, gánica mákkal, tejjel, szárazbab tökmagolajjal és hagymával, mézeslaska, tejfölös szilva. A Tápió menti protestánsok nagypéntek délben rántottlevest és kifőtt tésztát, vacsorára tejet, aludtejet, túrót fogyasztottak. A rábaközben a tojásos, tejes ételek és a tésztafélék mellett vadsóskát, gombát is gyakran főztek. Zöldcsütörtökön vagy nagycsütörtökön a regtöbb rábaközi és szigetközi családban valamilyen zöldfőzeléket ettek tojás feltéttel. Nagypénteken a kapuváriak lencsét főztek, hogy sok pénzük legyen. Finom böjti vacsora volt még a csírás bab és a szaladós. Országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek közül is a mákostészta.

Aszaltszilva-leves (őrségi recept)
A megmosott, gőzön megpuhított, magozott szilvát 3-4 darabra vágva vízben puhára főzzük, egy darabka fahéjat is teszünk a főzőlébe. Ha a szilva megfőtt, levét tejföllel behabarjuk, sóval, cukorral ízesítve fogyasztjuk. Ugyanígy készítjük aszalt meggyből és aszalt cseresznyéből is.

Mákos hajdina, vagy kukoricagánica (őrségi recept)
A kukorica- vagy hajdinalisztet forró vízbe szórva főzőkanállal kavargatva keményre főzzük. Fövés után kissé hűlni hagyjuk, egy tálban ellapogatjuk és mindkét oldalát cukros, vagy cukor nélküli törött mákban meghempergetjük. Tányérba rakva mézzel, vagy anélkül tálaljuk.

Őrségi babsaláta
40 dkg szemes babot előző este beáztatunk, 2 fej vöröshagymát apróra vágunk és 1 gerezd fokhagymát összezúzunk. Másnap a babot hideg vízben sóval, babérlevéllel puhára főzzük, lehűtjük és kevés főzőlével együtt egy tálba rakjuk. 1 dl tökmagolajból, 1 dl borecetből, a hagymából, fokhagymából kevés vízzel salátaöntetet készítünk, amelyet sóval és kevés fehér borssal ízesítünk. Ezzel öntjük le a babot. Néhány órás állás után hidegen tálaljuk.

Szaladós (rábaközi csíramálé)
A búzát, vagy rozsot nyáron az ágy alá tett teknőben állandóan locsolgatták, így az 3-4 nap alatt kicsírázott. Utána ponyván megszárították és zacskóba rakva eltették. Télen a malomban megdaráltatták. Amikor sütni akartak, a szükséges mennyiséget vajdlingba rakták, forró vizet öntötttek rá, hígra feleresztették, 3-4 órára a dunyha alá rakták, jól letakarták, s így olyan édes lett mint a méz. Kevés vizet öntöttek a cseréptepsibe, bele 3 ujjnyi vastagon a masszát és kemencében, rendszerint a kenyérsütés mellett szép pirosra sütötték.  

Szabolcsi húsvéti sárga túró

Egy liter tejet jól megcukrozva és fahéjjal ízesítve a tűzre teszünk és folytonos keverés közben beleütünk legalább tíz egész tojást. Addig főzzük, míg az összes fehérje ki nem csapódik benne. Ekkor a túróhoz hasonlóan tüllzacskóba téve levét kicsepegtetjük. 


Forrás és részletesebb leírás:

http://nus.echt.hu/farsangi_nepszokasok/husveti_nepszokasok




Melyek a méregtelenítésre alkalmas napok?



A böjtöt a néphagyományok is a holdfázisokhoz igazították, hiszen az évszázados megfigyelések szerint fogyó holdkor a test különösen alkalmas a megtisztulásra, amit meg is hálál jobb közérzettel, frissességgel és fokozott védekező erővel.

Ha újholdkor iktatunk be böjti napot, azzal még bizonyos betegségeket is megelőzhetünk. Újholdkor ugyanis a test rendkívül hatékonyan szabadul meg a mérgektől, s ezt a folyamatot a táplálékfelvétel lefékezheti, vagy megszakíthatja. Az is előnyös, ha a holdtölte előtti napokon és teliholdkor eszünk kevesebbet. Sokan - minden tudatosság nélkül - egyébként is többet esznek fogyó hold idején, s ettől mégsem lesznek kövérebbek.

A mai szokásokkal ellentétben ajánlatos a nyers ételt a főttek előtt elfogyasztani. Először a gyümölcsöt, diót, majd jöhet a saláta, nyers zöldség, ezután például aludttej, kenyér, s végül az olyan nehezen emészthető ételek, mint a zsír, hús, tojás, sajt, utoljára pedig az édesség (ha muszáj). Gyomrunk meghálálja, ha ügyelünk fenti sorrendre.

A méregtelenítés szempontjából fontos lenne lemondanunk az esti zsíros étkezésről, ugyanis a keringésnek, a májnak és az epének éjszaka van a legfőbb működési időszaka, s ezzel akadályoznánk optimális működésüket. Ugyanakkor érdemes felidéznünk egy régi népi bölcsességet: szerdán és pénteken semmi húst - mindez az idők folyamán semmit sem veszített érvényességéből. Tisztító kúránk alatt igyunk a szokásosnál is több folyadékot, tiszta forrásvizet, tisztított vizet! Elűzi a „tavaszi fáradtságot" egy csalános vértisztító kúra, amely élénkíti a hólyag, a vese és az emésztőszervek működését, miközben a testet ásványi anyagok, és vitaminok sokaságával látja el.

Igyon fogyó hold idején (lehetőleg délután 3-7 óra között) annyi csalánteát, amennyit csak lehet, majd hagyja ki a növő hold 14 napját, és ismételje meg a kúrát ismét fogyó holdnál. Tisztítókúraként egészséges emberek számára a kétszer 14 nap általában elegendő.

A napi 2 liter csalánteához 2 púpozott evőkanál csalánlevelet használjon, melyet tavasszal jobb fogyó holdkor frissen szedni. Amennyiben többet szed, és megszárítja, a későbbiekben egy-egy kalóriadús, nehezebb étkezés után szintén jót tesz egy-egy csésze csalántea.


A táplálékfelhasználás és a Hold


Általánosságban elmondható, hogy étkezési szempontból a növekvő hold inkább a befogadás, felépítés és tárolás időszaka, amikor még azonos ételmennyiség esetén is gyakrabban érzünk telítettséget, és könnyebben is hízunk. A fogyó hold ugyanakkor a kiürítés, leépítés, energia felhasználás időszaka, amikor bátrabban ehetünk anélkül, hogy híznánk - ez az időszak alkalmas tehát a tisztító-méregtelenítő kúrára.

Még árnyaltabb képet kapunk, ha figyelembe vesszük, hogy adott napokon a hold milyen állatövi jegyben áll. E 2-3 naponként váltakozó ciklusokban változik testünk táplálékfelvevő-képessége, azaz más-más „táplálékminőség" gyakorol rá kedvezőbb hatást. Megfigyelhetjük például, hogy vízelemű napokon (rák, skorpió, halak), melyeknek „szénhidrát-minősége" van, több kenyér fogy a boltokban. Az olívatermesztők is észrevették, hogy levegőnapokon (ikrek, mérlek, vízöntő) sokkal több olajat lehet kinyerni az olajbogyóból (ezek zsír- és olajminőségű napok).

Saját megfigyeléseket is tehetünk: mikor milyen jellegű ételt kívánunk, hogyan reagálunk azonos ételre különböző időpontokban stb.


E témáról bővebben olvashat Johanna Paungger - Thomas Poppe: Útmutató hold c. könyvében, amely kapható a könyvesboltokban.


Forrás:

http://www.balintcseppek.hu/hasznos-otletek/7/innenonnan/6809/kulsobelso-nagytakaritas.html







- 2011. március 3. -